A stressz agyunkat és szívünket terheli meg a legjobban, talán ezért is mondják róla, hogy fejben dől el. Stresszes állapotban agyunk sokkal aktívabban működik és szinte képtelen kikapcsolni.
Az alig 100 éves kognitív idegtudomány megcáfolta azt a korábbi tévhitnek, miszerint agyunk nem képes regenerálódni. Az emberi szervezet ugyan képes a neurogenezisre (új idegsejtek termelésére), ám ez sajnos egy igen lassú folyamat, amelyet a stressz korlátoz. Ezért rendkívül fontos, hogy védjük agyunkat és elménk épségét az állandó feszültségtől és valamilyen hatékony formában oldjuk a stresszt.
A stressz idős korban a demencia fokozott kockázatához, stroke-hoz és más agyi történésekhez vezethet. Mivel agyunk állandóan aktív stresszes állapotban, így éberen tart minket, ami alvászavarokhoz, alváshiányhoz és hosszú távon kóros kimerültséghez vezethet.

Stresszes állapotban szívünk hevesebben, gyorsabban ver, ami pulzusszámunk felgyorsulásához és pillanatnyi vérnyomás emelkedéshez vezet. Amikor ez a hirtelen állapot sokszor következik be, akkor könnyen alakulhat ki krónikus magas vérnyomás és egyéb szív- és érrendszeri rendellenességek. Ezen kívül a stressznek rendszeres velejárója a szorongás, a pánikrohamok, a depresszió és az alvászavarok is. Utóbbi egy ördögi körbe csalja szervezetünket, hiszen a stressz alváshiányt vált ki, ami folyamatosan dolgoztatja szívünket, így az nem képes nyugalmi állapotba kerülni.

A stressz emésztőrendszeri panaszokhoz, anyagcsere problémákhoz és drasztikus testsúly változáshoz vezethet. Gyakran áll a hízás hátterében a stressz hatására túltermelődött kortizol hormon. Feszült állapotban szervezetünk kimerül és ilyenkor energiaszintünk, vérkeringésünk és testünk tápanyag ellátottsága is megváltozik. Ez pedig három dologhoz vezethet: éhség érzetünkben zavar támad, emésztőrendszeri panaszaink jelentkeznek és szervezetünk elkezd raktározni, vagy felemészti tartalékainkat, ezáltal hirtelen megváltozik testsúlyunk.
A szorongásos stressz egyik leggyakoribb velejárója a székrekedés és a hasmenés, melyeket gyakran kísér puffadás és gyomorégés is. Ezek a bélpanaszok nemcsak megnehezítik hétköznapjainkat, de komolyabb betegségeket, például gyomor és bélfekélyeket, daganatokat, gyulladásokat jelezhetnek. Stresszes állapotban a zsírképződés belső szerveink falait is érinti, amelyek így nem képesek ellátni funkcióikat. Ezek emésztőrendszeri panaszokhoz, mikrobiomunk felborulásához, illetve rossz anyagcseréhez vezethetnek.

Teljes szervezetünk, így velünk született, illetve tanult immunrendszerünk is megsínyli a tartós stresszelést. Stressz hatására szabadgyökök képződnek szervezetünkben, amelyek oxidálják sejtjeinket és megterhelik szervezetünket. Az immunrendszer állandó feszültség mellett hamar lemerül, hiszen folyamatos készenlétben van és reagál a stresszre, mint egyfajta támadásra a szervezetünk ellen. Stresszes életmód mellett sokkal fogékonyabbak leszünk különböző fertőzésekre, betegségekre, amelyek tovább gyengítik immunrendszerünket.

Természetesen nagyban hozzájárul egy feszült ember esetében genetikai hajlama a cukorbetegség kialakulásához. Viszont a diabéteszre az egyik legnagyobb hajlamosító tényező: a stressz. Önálló rizikófaktorként idézi elő a stressz az inzulinrezisztenciát és csökkenti a glükóz toleranciát, amivel ajtót nyit a betegek számára a cukorbetegség kialakulása felé. Nem véletlen mondják, hogy “ne kapd fel a cukrot”, amikor dühbe gurulsz, hiszen stresszes, feszült, mérges állapotban bizony hirtelen megugrik vércukor szintünk, ami hosszú távon diabéteszhez vezethet.

Stressz hatására számos hormon termelődése fokozódik szervezetünkben. Ilyen hormon például az adrenalin, a kortizol és a prolaktin is. Az adrenalin a mellékvesében termelődik fizikai terhelés vagy stressz hatására. Amikor szervezetünkben felszabadul az adrenalin, akkor a szívünket és vázizmainkat behálózó erek kitágulnak, szerveink több oxigénhez jutnak, vércukorszintünk megemelkedik és beindul zsírégetésünk. Ez egy-egy alkalommal belefér, de tartósan nem tesz jót érfalainknak.
Stressz közben kortizol is termelődik szervezetünkben, amit egyszerre hívnak stressz és antistressz hormonnak. Stressz hormonnak, mert stresszhelyzetben szabadítja fel mellékvesénk, antistressz hormonnak pedig azért, mert szervezetünk megnyugtatásáért felel fokozott érzelmi állapotban. A mellékvese nagyon kimerül a folyamatos kortizol gyártásban, ezért nem képes más általa termelt hormonok szintjének optimalizálására, ami hosszú távon a hormonháztartás felborulásához vezet. Ezen felül a kortizol túltermelődése elősegíti a daganatos betegségek kialakulását is.
A prolaktin a harmadik fő hormon, ami stressz hatására fokozódik szervezetünkben. Ez ideális esetben alacsony szinten van és csak akkor emelkedik, ha egy hölgy várandós vagy anyatejjel táplálja gyermekét. Stressz hatására viszont a nők szervezete elkezd több prolaktint termelni, ami menstruációs panaszokat, pajzsmirigy-alulműködést, fáradtságot, libidócsökkenést, sőt akár meddőséget okozhat, vagy IR és PCOS betegségek kialakulását is előidézheti. Nagyon fontos, hogy egészséges hormonháztartásunk érdekében ne stresszeljünk.