Alvászavar: Milyen betegségek húzódnak meg mögötte

MIK AZOK AZ ALVÁSZAVAROK?

Az alvászavarok olyan állapotok csoportja, amelyek befolyásolják a rendszeres jó alvás képességét. Akár  egészségügyi probléma, akár túl sok stressz okozza őket, az alvászavarok egyre gyakoribbak. A felnőttek  több mint egyharmada küzd ezzel a betegséggel, 7 óránál kevesebbet alszik egy 24 órás időszak alatt, A  középiskolások közül 8 óránál kevesebbet alszik hétköznap éjjel, iskolaidőszakban. 

A legtöbb ember időnként alvásproblémákat tapasztal a stressz, a hektikus időbeosztás és más külső hatások  miatt. Ha azonban ezek a problémák rendszeresen előfordulnak, és zavarják a mindennapi életet,  alvászavarra utalhatnak. Az alvászavar típusától függően az emberek nehezen tudnak elaludni, és rendkívül  fáradtnak érezhetik magukat a nap folyamán. Az alváshiány negatív hatással lehet az energiára, a hangulatra,  a koncentrációra és az általános egészségi állapotra is. Egyes esetekben az alvászavarok egy másik  egészségügyi vagy mentális egészségi állapot tünetei lehetnek. Ezek az alvási problémák végül el is  múlhatnak, amint a kiváltó okok kezelést kapnak, ami általában orvosi és életmódbeli változtatásokat  kombinációját jelenti. 

Fontos, hogy a felismerést követően azonnal kezdje meg a kezelést. Ha nem kezelik, az alvászavarok  negatív hatásai további egészségügyi kockázatot jelentenek és számolni kell a következményeivel. Befolyásolhatják a munkahelyi teljesítményét, feszültséget okozhatnak az emberi kapcsolatok terén,  kihatással van a napi rutin végzésének képességére.

MELYEK AZ ALVÁSZAVAROK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI?

Sokféle alvászavar létezik. Néhányat más mögöttes egészségügyi állapotok okozhatnak. Az álmatlanság arra utal, hogy képtelen elaludni, vagy huzamosabb időt megszakítás nélkül aludni. Okozhatja időeltolódás, stressz, szorongás, hormonváltozás, emésztési problémák, de lehet egy másik állapot tünete is. Az álmatlanság hatással lehet az általános egészségi állapotra, életminőségére ami okozhat depressziót,
koncentrálási nehézséget, ingerlékenységet, súlygyarapodást, csökkent munkahelyi vagy iskolai teljesítményt. Sajnos az álmatlanság rendkívül gyakori. A felnőttek akár 50%-a is tapasztalhatja élete során. A rendellenesség leginkább az idősebb felnőttek és a nők körében fordul elő. Az álmatlanság általában három típusba sorolható:

  • krónikus, amikor az álmatlanság legalább 1 hónapig rendszeresen előfordul
  • időszakos, amikor az álmatlanság időszakosan jelentkezik
  • átmeneti, amikor az álmatlanság egyszerre csak néhány éjszakáig tart

ALVÁSI APNOE

Az alvási apnoét az alvás közbeni légzési szünetek jellemzik. Ez egy súlyos egészségügyi állapot, amely miatt a szervezet kevesebb oxigént vesz fel, aminek következtében éjszaka felébredhet. Két típusa van:
obstruktív alvási apnoe , amikor a légáramlás leáll, mert a légúti tér elzáródott vagy túl szűk, és központi alvási apnoe , amikor az agy és a légzést irányító izmok közötti kapcsolat megváltozik.

PARASZOMNIÁK

A parasomniák az alvászavarok egy osztálya, amelyek alvás közben rendellenes mozgásokat és viselkedést okoznak. Alvajárás álmában beszél, nyög, rémálom, ágyba vizel, fogcsikorgatás, állkapocs összeszorítás.

NYUGTALAN LÁB SZINDRÓMA

A nyugtalan láb szindróma (RLS), kényszerű lábmozgást jelent. Ezt a késztetést néha bizsergő érzés kíséri a lábakban. Bár ezek a tünetek napközben is előfordulhatnak, éjszaka jelentkeznek a leggyakrabban. Az RLS gyakran társul bizonyos egészségügyi állapotokhoz, beleértve a figyelemhiányos hiperaktivitási zavart (ADHD) és a Parkinson-kórt, de a pontos ok nem mindig ismert.

NARKOLEPSZIA

A narkolepsziát „alvási rohamok” jellemzik, amelyek ébren fordulnak elő. Ez azt jelenti, hogy hirtelen rendkívül fáradtnak érzi magát, és figyelmeztetés nélkül elalszik.
A rendellenesség alvási bénulást is okozhat, ami fizikailag képtelenné teheti a mozgást közvetlenül ébredés után. Bár a narkolepszia önmagában is előfordulhat, bizonyos neurológiai rendellenességekkel is társul, mint például a sclerosis multiplex.

MIK AZ ALVÁSZAVAR TÜNETEI?

A tünetek az alvászavar súlyosságától és típusától függően változnak. Akkor is változhatnak, ha az alvászavarok egy másik állapot következményei.
Az alvászavarok általános tünetei azonban a következők:

  • elalvás vagy elalvási nehézség
  • nappali fáradtság
  • erős késztetés a szunyókálásra a nap folyamán
  • szokatlan légzési minták
  • szokatlan vagy kellemetlen mozgási késztetés elalvás közben
  • szokatlan mozgás vagy más élmény alvás közben
  • akaratlan változtatások az alvási/ébrenléti ütemtervben
  • ingerlékenység vagy szorongás
  • a munkahelyi vagy iskolai teljesítmény romlása
  • koncentráció hiánya
  • depresszió
  • súlygyarapodás

MI OKOZZA AZ ALVÁSZAVAROKAT?

Számos állapot, betegség és rendellenesség okozhat alvászavarokat. Sok esetben az alvászavarok egy mögöttes egészségügyi probléma eredményeként alakulnak ki.

Allergiák és légúti problémák

Az allergiák, a megfázás és a felső légúti fertőzések megnehezíthetik az éjszakai légzést. Az orron keresztüli légzés képtelensége is alvási nehézségeket okozhat.

Gyakori vizelés

A nocturia vagy a gyakori vizelés megzavarhatja az alvást azáltal, hogy éjszaka felébred. A hormonális egyensúlyhiány és a húgyúti betegségek hozzájárulhatnak ennek az állapotnak a kialakulásához.

Krónikus fájdalom

Az állandó fájdalom megnehezítheti az elalvást. Még az is előfordulhat, hogy elalvás után felébred.  

A krónikus fájdalom leggyakoribb okai közé tartozik: 

  • ízületi gyulladás 
  • krónikus fáradtság szindróma 
  • fibromyalgia 
  • gyulladásos bélbetegség 
  • tartós fejfájás
  • folyamatos alsó hátfájás

Stressz és szorongás

A stressz és a szorongás gyakran negatív hatással van az alvás minőségére. Nehéz lehet elaludni vagy tartósan átaludni az éjszakát. A rémálmok, alvás közbeni beszéd vagy alvajárás szintén megzavarhatják az alvást.

HOGYAN DIAGNOSZTIZÁLJÁK AZ ALVÁSZAVAROKAT?

Az orvos először fizikális vizsgálatot végez, és információkat gyűjt a tüneteiről és a kórtörténetéről. Különféle teszteket is rendelhet, többek között:

  • Poliszomnográfia (PSG) : Ez egy laboratóriumi alvásvizsgálat, amely értékeli az oxigénszintet, a testmozgásokat és az agyhullámokat, hogy meghatározza, hogyan zavarják az alvást, illetve az otthoni alvásvizsgálatot (HST), amelyet saját maga végeznek el, és az alvási apnoe diagnosztizálására használnak.
  • Elektroencefalogram (EEG) : Ez egy olyan teszt, amely felméri az agy elektromos aktivitását, és észleli az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos esetleges problémákat. Ez egy poliszomnográfia része.
  • Többszörös alvási látencia teszt (MSLT) : Ezt a nappali szunyókálási vizsgálatot éjszakai PSG-vel együtt alkalmazzák a narkolepszia diagnosztizálására.

Ezek a tesztek kulcsfontosságúak lehetnek az alvászavarok megfelelő kezelési módjának meghatározásában.

HOGYAN KEZELIK AZ ALVÁSZAVAROKAT?

Az alvászavarok kezelése a típustól és a kiváltó októl függően változhat. Általában azonban magában foglalja az orvosi kezelések és az életmódbeli változtatások kombinációját.

Orvosi kezelések

Az alvászavarok orvosi kezelése magában foglalhatja a következők bármelyikét:

  • altató
  • melatonin kiegészítők
  • allergia vagy megfázás elleni gyógyszer
  • gyógyszereket bármilyen alapvető egészségügyi probléma kezelésére
  • légzőkészülék vagy műtét (általában alvási apnoe esetén)
  • fogvédő (általában fogcsikorgatáshoz)

Életmódbeli változások

Az életmódbeli változtatások nagymértékben javíthatják az alvás minőségét, különösen, ha orvosi kezelésekkel együtt végzik el. Érdemes megfontolni:

  • több zöldség és hal beépítése az étrendbe, valamint a cukorbevitel csökkentése
  • a stressz és a szorongás csökkentése edzéssel és nyújtással
  • rendszeres alvási ütemterv kialakítása és betartása
  • kevesebb vizet inni lefekvés előtt
  • koffeinbevitel korlátozása, különösen késő délután vagy este
  • a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése
  • kisebb szénhidrátszegény ételek fogyasztása lefekvés előtt
  • egészséges testsúly fenntartása az orvos ajánlásai alapján


Lefekvés-ébredés idejének szabályozása is jelentősen javíthatja az alvás minőségét. Bár lehet, hogy kísértést érezhet, hogy hétvégén aludjon, ez megnehezítheti az ébredést és az elalvást a munkahéten.

MILYEN KILÁTÁSAI VANNAK EGY ALVÁSZAVARRAL KÜZDŐ EMBERNEK?

Az alvászavarok hatása annyira zavaró lehet, hogy valószínűleg azonnali enyhülésre vágyik. Sajnos a hosszú távú esetek megoldása valamivel több időt vehet igénybe.
Ha azonban ragaszkodik a kezelési tervéhez, és rendszeresen kommunikál orvosával, megtalálhatja az utat a jobb alváshoz.


Megoldást jelenthet olyan tállék-kiegészítők étrendbe iktatása, mint Viva+. Magas sáfrány tartalma és összetétele enyhülést hozott már sok ezer ember számára.

Ezeket olvastad már?

Bélfóra- Mi ez? Mire való és hogyan lehet pótolni?

Bélfóra- Mi ez? Mire való és hogyan lehet pótolni? Testtömegünk 1-3%-át baktériumok adják. Vastagbelünkben rengeteg baktérium hemzseg, több, mint ahány ember él a Földön. Ha…

Minden terhes nőnek figyelnie kell az Omega-3 bevitelre

Minden terhes nőnek figyelnie kell az Omega-3 bevitelre A terhesség különleges időszak a nők számára, mivel a testük felkészül arra, hogy benne egy magzat növekedjen,…